A község könyvtára

A településen 1956-tól működik könyvtár.
2007-től mozgókönyvtári szolgáltatóhely, amely lehetővé teszi, hogy rendszeresen frissüljön a könyvkínálat, elérhetők CD-k, DVD-k, újságok, folyóiratok, valamint rendelkezésre áll a szolgáltató könyvtár teljes állománya is.
A községi könyvtár jelenleg a művelődési házban, az orvosi rendelővel, polgármesteri hivatallal, teleházzal közös épületben működik, Állománya több mint 1500 db.

Cím: 8761. Zalaigrice Pacsai u. 14.

Könyvtári nyitva tartás:

Kedd: 15.00 - 18.00
Péntek: 15.00 - 18.00
Vasárnap:14.00 - 17.00

Szolgáltatások:
- kölcsönzés
- helyben olvasás
- számítógép használat
- internetezés
- fénymásolás
- nyomtatás
- könyvtárközi kölcsönzés
- rendezvények
- használóképzés

Nézze meg galériánkat!

A község történelme:
Az ősi település neve, elnevezése az igricekre utal, akik a királyi udvar és a főurak mulattatói és énekmondói voltak. Tehát a királyi-fejedelmi szolgálónépek alapították. Első említése 1251-ből származik: Igrich, 1256-ban "Terra villa Igricy". Csak 1898-ban nevezték először Zalaigricének. 1256-ban a pacsai várjobbágyok földje. Ősi egyházáról említést tesz az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék is. Temploma 1418-ban Szent Péter tiszteletére lett felszentelve. 1560 körül a törökök elpusztították a falut, de lakói hamarosan visszaköltöztek, a régi falutól egy kicsit távolabb. Egy írásos forrás 1570 körül már 15 új épületről és szőlőt művelő és mentességet élvező lakókról tud. 1690-ben a falut, Kanizsa ostroma idején kudarcot szenvedett török sereg bosszúból felégette. De már az évben kezdték a lakosok házaikat újjáépíteni és a földet megművelni, amiért 3 évig adómentességet élveztek. 1697-ben az iratok szerint 2 egész és 5 féltelkes jobbágy élt a faluban. A birtokos Rumi Miklós.
Gabonatlzedet a zalavári apátságnak kellett fizetni. Az 1700-as úrbéri összeírás 2 egész telekről és az új tulajdonosról, Alexander Nlczkyről tesz említést.
Önálló plébániája nincs, Szentpéterúr flllája. Újjáépített temploma Szent Anna tiszteletére szenteltetett.
1802-ben 144 lakója volt. 1848-ban elemi népiskola működik, télen 17 fiú és 10 lány tanulóval.
Egy tűzvészben, 1830-ban több telek teljesen elpusztult, majd pár évtizeddel később, 1864-ben tűz pusztította el majdnem az egész települést.
1925-ben a szentpéterúri körjegyzőséghez tartozott, az anyakönyvet is itt vezették 1750 óta.
1935-ben a terület birtokosa volt Takács Jenő és társa. A falut ekkor 413 fő lakta, zömében katolikus vallásúak voltak. A második világháborúban a falu vesztesége 12 fő. 1945-ben a földosztás eredményeként 70 napszámos kapott 256 holdat, 29 cseléd 167 holdat, 159 törpebirtokos 261 holdat.
1948- ban 8 osztályos iskola működött egy tanteremben, egy tanítóval és 48 tanulóval. 1960-ban a felső tagozatosok már Pacsán jártak iskolába. Napjainkban már nem működik az iskola.
A falu közösségi rendezvényeinek lebonyolítását szolgálta a 100 főt befogadó művelődési terem. Könyvtár is működik a faluban. Az egészségügyi ellátás Pacsán és Zalaegerszegen történt. 1960-ban egy Tsz volt 95 taggal, 683 kh földdel. 1965-ben a Haladás Tsz tagjainak száma 77 fő 3093 kh-on gazdálkodtak, melyből szántó 2527 kh, a traktorállomány 4 db. 1970-ben 77 lakóépületben 295 lakos élt, akikből 181 a kereső.
forrás: Zala Megye Kézikönyve

Lakosság 2008-ban: 128 fő