Pacsa
2011-01-18
A könyvtár története:
A településen 1950-től működik a községi könyvtár. A település központjában kapott elhelyezést, a közelben iskola, óvoda is működik. A nyilvános könyvtárak jegyzékére 2000-ben került fel Nagyközségi Könyvtár Pacsa néven. A több mint 100 éves épületet 2008-ban sikerült felújítani a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség pályázatán nyert 6,6 millió forint és mintegy 3 millió forint önkormányzati önrész segítségével. Pacsa 2009-ben kapta meg a városi címet, egy évig még nyilvános könyvtárat működtetett, de 2010. végén a képviselőtestület arról hozott döntést, hogy kéri az intézmény törlését a nyilvános könyvtárak jegyzékéről. Így a könyvtár 2011. februárjától mozgókönyvtári szolgáltatóhelyként szolgálja az olvasóközönséget. A tágas, 200 m2-es könyvtár több, mint 10 000 kötet könyvvel, CD és DVD gyűjteménnyel, folyóiratokkal várja a térségi központ könyvtára olvasóit. 6 számítógépen internet szolgáltatást is biztosítanak.
Cím:
8761 Pacsa, József A.u.1.
Könyvtáros: Deák Istvánné
Honlap: http://konyvtarpacsa.blogspot.com/
E-mail: konyvtarosjudit@freemail.hu
Tel.: +36-92-568-100, +36-92-568-101
Nyitvatartás:
hétfőtől péntekig de. 9.30-12 és du. 15.00-17.30
Szolgáltatások:
- kölcsönzés
- helyben olvasás
- számítógép használat
- internetezés
- fénymásolás
- nyomtatás
- könyvtárközi kölcsönzés
- rendezvények
- használóképzés
A városról
Valószínűleg honfoglaláskori település, első említése 1226-ból való. Temploma a 13. századtól működött, és a 14. században további két kápolna épült mellé. Ez jól mutatja Pacsa tekintélyes méreteit, ám mivel a környéken Zalaszabar volt a központi település, mezőváros nem fejlődhetett belőle. 1556-ban a birtokok nagy részére a Chany család tette rá a kezét, azonban 1593-ban a település nagy része a Belowitsokhoz jutott. A 17. században rengetegszer cserélt gazdát, mindazonáltal komoly fejlődést mutatott, többszöri jobbágytelepítéssel lakossága nagyban nőtt. Ekkor honosodott meg a szőlőművelés is Pacsán. Az 1570-es években azonban Pacsa is török kézre került, és ez az 1590-es évekig visszavetette a település fejlődését. Pacsa újratelepedése viszonylag gyors volt, bár a magas adók kis mértékben hátráltatták.
Az 1740-es években szerveződött csak meg az egyház az evangélikusok és katolikusok által lakott településen. Ekkora alakult ki Pacsa vezető szerepe a térségben. Az 1760-as években a jobbágyok többször is előnyös szerződéseket kötöttek a földesurakkal, folyamatosan kedvezőbb feltételeket biztosítva maguk számára. Így a század során folyamatosan gyarapodott a település. 1773-ban azonban egy újabb szerződés született az Esterházy uraság és a jobbágyok között, amely minden, korábban eltörölt terhet előírt a jobbágyok számára. Így az 1870-es évekig mérsékelt volt Pacsa fejlődése. Nagy irányú gyarapodása a Kiegyezés utáni közigazgatási rendszer kiépültének volt köszönhető, illetve a vasút kiépültének. Ekkor Pacsa járásszékhely lett, lakossága nagyban gyarapodott. A századfordulón megindult az iparosodása is. Az 1920-as évekre már gőzmalom, tégla-, sajt-, vajgyár és fűrésztelep működött Pacsán, de az Esterházy és Festetics majorságok is nagyban hozzájárultak a gazdaság élénkítéséhez. Mindazonáltal a lakosság zöme rossz körülmények között élt, így az elvándorlás is megindult az 1930-as évektől. A gazdasági világválság idején többször zavargások törtek ki Pacsán a földesurak és az iparosok ellen. Az 1945-ös földosztás átmenetileg orvosolta a helyi problémákat, azonban a termelőeszközök hiánya miatt folytatódott Pacsa hanyatlása. Bár központi jelentősége megmaradt, a megyén belüli jelentősége nagyban csökkent. Csak az 1990-es években történt infrastrukturális beruházások fékezték valamelyest az elvándorlást. 2009. július 1-jén városi rangot kapott.