A kalifa háza
Az önéletrajzi regény, a visszaemlékezés, az útikönyv, a romantikus regény és az egzotikus mese izgalmas metszéspontjában helyezhető el Tahir Shah műve. A szerző egyes szám első személyben meséli a történetet, amely egy új, (a szó szoros értelmében) varázslatos otthon megteremtésének elragadó históriája. Az író és várandós felesége elhatározzák, hogy maguk mögött hagyják Anglia esős-ködös tájait, és egy napfényesebb, melegebb tájon, Marokkóban telepednek le. A férfi lelkesen fog neki leendő lakásuk megvásárlásának - választása végül egy, még romjaiban is meseszép, ékszerdoboz szerű palotára, a Kalifa házára esik, annak ellenére, hogy a helyiek közlik vele: az építményt dzsinnek lakják. Az író természetesen nem törődik a bölcs casablancaiak figyelmeztetésével, megveszi a házat és nekifog a felújításnak. Már munka közben szembesül a ténnyel: bármilyen hihetetlen, a palota minden zugát valóban belakták a szellemek, mi több a ház maga is mintha önálló energiával, akarattal bírna... |
 |
|
